Csantavér Történelme

    Első írott okmányunk a feudalizmus virágkrából származik. 1462. Február 16-án Mátyás király CHONTAFEYER falut Csongrád vármegyében édesanyjának, Szilágy Erzsébetnek adományozta a fényesebb udvartartás végett. Mivel ebben az okmányban már egy szervezett településről kapunk hírt, ez azt bizonyítja, hogy keletkezését nem köthetjük kizárólag ehhez a dátumhoz.
    A kis jobbágyfalu CSINGÁGÓBAN (mai Dózsa-telep), a Csík-ér mentén alakult ki, árvízmentes területen. Három oldalról nádas vette körül, a falu közepén kis templom állott.
    Különböző följegyzések alapján kb. 200 éven keresztül tudjuk igazolni őstelepülésünk létezést. Közvetlenül a mohácsi vész előtt, 1521-ben, a Csongrád megyei dézsmajegyzékben Chontafeyer is szerepel. A törökök 1543-ban az egész közigazgatást újjászervezték, és Csantavér a szegedi járáshoz került. Utolsó adatunk a török időkből a XVII. század közepéről származik. Ekkor már minden jel arra mutat, hogy megkezdődött a falu gazdasági hanyatlása, és elérkeztek a végpusztulás első jelei is.
    Az 1683-1699-es időszakban Bácskát két hadsereg pusztította. A menekülő törökök és az előretörő Habsburg-zsoldosok útját fölégetett falvak és letarolt földek jelezték. Az 1697-es nagy zentai csata közelsége, valamint az előbbi okok miatt falunk lakossága kénytelen volt elhagyni otthonát, és szétszéledt a szélrózsa minden irányába.

NEM IS LÉTEZTÜNK?

    A törökök végleges távozása után Csantavér kb. 80-90 évig nem létezett, és Bácska többi területével együtt osztrák fennhatóság alá került. Így a csantavéri pusztát 1702-ben Szabadkához csatolták.
Az újjászületés Szabadka fejlődésével függ össze. A város 1779-ben elnyerte a szabad királyi város rangot. Az adománylevél ötödik pontja többek között arra kötelezi, hogy telepítsék be a csantavéri pusztát. Már októberben megjelenik a felújított település első hírnöke Majsáról, Kecskés János személyében. A következő években távolabbi és közelebbi helységekből érkeznek a telepesek. 1787-ben 816, hat évvel később pedig már 1348 lakosunk volt. A határt szabályosan fölmérték és telkekre osztották fel. A föld, minőségét illetően a negyedik osztályba került. Összesen 179 telket hasítottak ki. 1786-ban a telekkönyvi összeíráskor 141 telkesgazdát, 19 házas zsellért és 39 olyan lakót mutatnak ki, akinek semmije sem volt. Külön ki kell emelni azt is, hogy Csantavér kis területen fekszik, a későbbiek során ez igen sok gazdasági és szociális problémát fog okozni.
   A földesúr szerepét Szabadka város töltötte be. Csantavért rendszerint bérbe adták.
    A betelepítéssel párhuzamosan megkezdődik a községi elöljáróság és úriszék felállítása, az uradalmi ház, plébánia, iskola, mészárszék, kocsma stb. létrehozása.

AZ ELSŐ BÉLYEGZŐ:

Első hivatalos pecsétjét a falu 1783-ban kapta. A bélyegzőn a „SIGILLUM POSSESSIONIS CSANTAVÉR 1783” felirat volt. Ez annak a jele, hogy négy-öt év alatt faluvá változott. A plébániát 1785-ben állították fel, míg az első templomot 1815-ben építették.
            Harczy Mihály, az első tanító 1800-ban kezdte el oktató-nevelő munkáját.
        A vendégfogadó kocsma a mai Nagyvendéglő helyén volt.
    A tőkés társadalom kibontakozásának időszakában a lakosság 44 százaléka egyáltalán nem rendelkezett földterülettel. Hű bizonyítéka ez annak, hogy rendkívül komoly problémát jelentett már a századfordulón a munkalehetőség és a nyomor.
    Községünk iparában legjelentősebb a malomipar volt. A száraz- és a szélmalmok után 1880-ban megkezdte működést az első gőzmalom, és az I. világháború előtt még két malmot építettek.
        A modern téglagyártás 1910-ben kezdődött meg.
    Falunkban a házi- és a kisipar igen szerteágazó volt. Az 1829-ben megalakult céhrendszer 1872-ben felbomlott. Helyette 1879-ben létrejött a Csantavéri Egyesült Ipartársulat, Matuska József elnökletével, és a következő évben már 74 iparost tartottak nyilván. Számbelileg a takácsok, szabók, csizmadiák, kovácsok és a kerékgyártók voltak a legtömegesebbek.
    1890-ben falunknak 1181 lakóháza volt, 53 kivételével zsindelyes és zsúpfödeles. A földmunkások 318 házzal rendelkeztek. Sokan házbérben laktak. A község költségvetése szegényes és siralmas volt. Ez is azt bizonyítja, hogy Csantavér Bácska egyik legszegényebb és legfejletlenebb települése…

(Az összeállítás Csantavér monográfiája, azaz Dr. Milenko Palic – Kis István FORRONGÓ FÖLDVILÁG című könyve és a Tudás hatalom elnevezésű tájékoztató-füzet alapján készült)

 NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK: 

A magyarok száma Jugoszláviában

A magyarok száma Szabadkán:

 A magyarok száma Csantavéren:

1931-ben  11 287 lakos

1948-ban  11 494 lakos

1953-ban  11 217 lakos

1961-ben  11 046 lakos

1971-ben  10 691 lakos

A CSANTAVÉRI TEMPLOM:

    „A neoromán stílusú építményt 1929-ben Molcer Károly mérnök tervei alapján emelték a lerombolt, 1815-ben épült régi templom helyén. A három kupolával ékesített templom 42 méter magas központi kupolája már több kilométer távolságból látható. Kereszt alakú, 47,5 méter hosszú és 34,5 méter széles hajója, valamint mennyezetének belső kiképzése monumentális és harmonikus építészeti egységet alkot.
   Az építtető sajnálatosan keveset áldoztak művészi oltárképek, falfestmények és szobrok rendelésére, így a szép templom szokatlanul sok, de értéktelen, amatőrök által készített festmény birtokában van.
   A régi templomból mentették át a  Padovai Szent Antal a grófi kastélyban című nagyméretű oltárképet, amelyet Hans Kapffeler tiroli festő 1858-ban Bécsben festett. Az élénk színezésű vászon bizonyos színvonalat képvisel. Figyelemre méltó még két, Szabó Ferenc által szignált oltárkép. Az egyik, a Krisztus a kereszten 3x2,20 m nagyságú vászon szolid eszközökkel festett, a másik, hasonló méretű Assisi Szent Ferencet ábrázolja Árpád-házi Szent Erzsébettel.  Ezen a képen különösen a két főfigura ábrázolást oldott meg jól a művész. A kép felső sarkába Forli Zenélő angyalát komponálta be.
Említésre méltó még a szentélytől jobbra elhelyezett 5x3 méteres, Szent István fölajánlja koronáját Szűz Máriának című dombormű. A harmincas években készült munka egyes részletei elnagyoltak, más részei azonban figyelemre méltó mintázókészségről tanúskodnak. Ismeretlen magyarországi szobrász munkája.

Mindent összevetve: "a csantavéri templom legkomolyabb értéke architektúrája, a nagyszámú amatőr festmény inkább csökkenti, mint emeli építészeti kvalitásait.”

 (Az idézet Gajdos Tibor Szabadka képzőművészete című könyvéből való)